Lauda Sion

Aquinói Szent Tamás: Lauda Sion

Lauda Sion Salvatorem
Lauda ducem et pastorem
In hymnis et canticis.

Quantum potes, tantum aude:
Quia major omni laude,
Nec laudare sufficis.

Quod in cœna Christus gessit,
Faciendum hoc expressit
In sui memoriam.

Dogma datur Christianis,
Quod in carnem transit panis,
Et vinum in sanguinem.

Bone pastor, panis vere,
Jesu, nostri miserere:

In terra viventium.

Dicsérd Sion megváltódat,
Vezéredet, pásztorodat,
Víg szívvel és énekkel!

Amint lehet, úgy tiszteljed,
Mert alacsonyb minden ügyed,
Nem érsz tiszteletivel.

Amit Urunk cselekedett,
Mi is cselekedjünk – intett -,
Szent emlékezetire.

Az híveknek hit adatik,
Hogy a kenyér testté válik
S a bor Krisztus vérévé.

Te jó pásztor, bizony étkünk,
Jézus, légy kegyelmességünk

Az élőknek földében!

magyar szöveg: Kájoni János (1719),
előzményei: Kisdi Benedek, Cantus Catholici (1651)
és/vagy Hajnal Mátyás SJ (1578-1614)

 

Nyolc kórusos Reneszánsz lant

Romanek Tihamér által 1998-ban épített kópia. A mintául szolgáló hangszer: Hans Frei, 1530 (Bécs, KHM C34).

Nyolc kórusos Reneszánsz lant

 

 

 

Szent Tamás Lauda Sion kezdetű himnuszának ezt a változatát baráti társaságban, egy nyári kórus-táborban hallottuk gyerekeimmel. Emlékezetből írtam le és vettük föl kb. 1999-ben. Közreműködnek: Domján Ibolya (14), Domján Sebestyén vagy Attila (mindkettő 9 – ők sem emlékeznek, melyikük) és Domján Dénes (7).