A 4 nyelvű töredék betűhű átirata:

A magyar szöveg feltehető olvasata:

Krisztus feltámada mend ën nagy kínnyábalol, azon mi ës erëllyünk, Krisztus legyën reményënk. Kirijë elëjszon.

ugyanez mai helyesírással:

Krisztus feltámada mind ő nagy kínjából, azon mi is örüljünk, Krisztus legyen reményünk, Kyrie eleison.

Ez egy nemrég előkerült, a hallgatóság soraiból készült élő felvétel. A budapesti jezsuita Párbaszéd Háza dísz-, vagy kápolnatermében játszottam pár éve egy képzőművészeti kiállítás-megnyitón.

A 14. századi dalszöveg egy felvidéki ősnyomtatvány restaulásakor került elő a kötésborítóból (régi iratokat használtak föl a könyvkötők a könyvtáblák megerősítésekor). A középkori ortográfiával írt magyar szöveg a lejátszó fölötti képen, közvetlenül a kotta fölött olvasható. Részletesebben erről a fragmentumról.

Így ír erről az ősi nyelvemlékről Rajeczky Benjamin és Dobszay László:

A Zsigmond kori töredékből ítélve, a „Krisztus feltámada” húsvéti ének már a 14. század végén képviselte a népnyelvű énkegyakorlatot. Laskai Osvát száz év múlva a Gemma Fideiben egy másik húsvéti szöveget említ, amit magyar katonák csata előtt énekeltek: Christus surrexit, mala nostra texit” (Krisztus feltámada, mi bűnünket elmosá).

Rajeczky Benjamin: Magyarország zenetörténete I. 84. o.

A legkorábban fennmaradt példa csak egy szöveg: „Krisztus feltámada mind ő nagy kínjából, ezen mi is örüljünk, Krisztus legyen reményünk, kirelejszon”. A Zsigmond-kori többszólamú töredék lapszélén áll, magyarul, németül, csehül, lengyelül felírva, ahogy egy felvidéki városban ismerhették, sőt úgy látszik, húsétkor egyszerre – ki-ki a maga nyelvén – énekelhették. A szöveg nyelvállapotából úgy ítélik, hogy a XIV. század később leírt hagyatéka lehet. Dallamát is könnyű meglelni korabeli európai és későbbi magyar kottákból.

Dobszay László: Magyar zenetörténet 300. o.

A dalszöveget Hans Judenkönig közismert „Christ ist erstanden” dallamvariánsára ültettem.

Hans Judenkönig (más néven Judenkunig, Judenkünig; 1450 körül Schwäbisch Gmündben; † 1526. március 4. Bécs) lantművész, a reneszánsz egyik legjelentősebb hangszerese.

A Bécsben, az ottani egyetem körében tevékenykedő lantművész különösen két széles körben terjesztett, laikusoknak szóló, a lantjáték megtanítására szolgáló tankönyve révén vált ismertté. Judenkönig népszerű művei közé tartozik az 1523-ban, az Ain schone kunstliche underweisung című műben megjelent Christ ist erstanden című húsvéti himnusz lantra írt változata.

Lehetséges, hogy a gmündi levéltárakban 1420-tól 1477-ig nyomon követhető, a céhek középosztályához tartozó család neve egy húsvéti passiójátékban a „zsidókirály” szerepéből származik.

A lantjátékos talán maga Judenkönig (fametszet az „Ain schone kunstliche underweisung”-ból)