Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Richard Allison: Come Holy Ghost (Jöjj, Szentlélek)

Come holy Ghost eternal God,
Proceeding from above:
Both from the Father and the Son,
The God of peace and love.

Visit our minds and into us,
Thy heavenly grace inspire:
That in all truth and godliness,
We may have true desire.

 

Jöjj, Szentlélek, túlcsorduló
Egy örök istenség,
Atya s Fiú közt áradó
Szeretet, békesség!

Jöjj, látogasd meg lelkeink,
Hadd gyúljon égi láng,
Víg kedvvel járni jó utat,
Mely végén vár hazánk!

 

fordította: Domján Gábor

ARCILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

Romanek Tihamér által 1999-ben épített kópia. A mintául szolgáló hangszer Wendelin Tieffenbrucker (1551-1611, Padua), Brüsszel (M.I. No 1563).

ARCHILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

ARCHILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

 

ARCILIUTO

Richard Allison (~1560/70 – meghalt: 1610 előtt) nemesember volt, „gentleman”-nek és a zeneművészet művelőjének nevezi magát az 1599-ben megjelent mű címlapján, melynek címe: „The Psalms of David in Meter” (Dávid zsoltárai méterben <vagyis versbe szedve>).

A könyv hátsó belső borítóján feltételezhetően az ő nemesi címere szerepel, s az előlapon többek között John Dowlandnek, a műveket és szerzőjüket dícsérő verses ajánlása:

dícsérő verses ajánlás - John Dowland

Richard Allison nemesi-címere

.

.

Amint a hangfelvétel-lejátszó alatti fotón látható, úgy nyomtatták a könyvet, hogy körbeülve, akár négyen, négy szólamban is énekelhessék a zsoltárokat, lant vagy ciszter kíséret mellett, vagy anélkül.

Richard Allison: Jöjj, Szentlélek

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Boldogasszony anyánk, népdal

Boldogasszony anyánk szűz Mária, népdal - Domján Gábor felvétele

letöltés wav * letöltés mp3
.

Török Erzsi, népdalénekesEzt a népdalt, illetve ennek változatait többfelé hallhattam fiatal koromban, falusi búcsúkban is talán. Legalábbis így tűnt ismerősnek annak idején, a legemlékezetesebb „hallás” alkalmával, amikor Török Erzsébet énekelte, talán az Egyetemi templomban, vagy az Egyetemi Színpadon, a hetvenes évek legelején.

Csodálatos énekesnő volt ő, nagyon szerettem. Megbízhatatlan emlékeim szerint, teológushallgatóként énekeltem is ezt a dalt a temetésén 1973-ban, a farkasréti temetőben.

(folytatás lent, a „Megjegyzések >>>” -ben)

ARCILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

Romanek Tihamér által 1999-ben épített kópia. A mintául szolgáló hangszer Wendelin Tieffenbrucker (1551-1611, Padua), Brüsszel (M.I. No 1563).

ARCHILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

ARCHILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

 

ARCILIUTO

A szöveg is úgy hangzik itt el, ahogy megbízhatatlan emlékezetem szolgál ma engem – képtelen voltam rálelni az eredeti szövegre, se Erdélyi Zsuzsanna műveiben, se hangfelvételen. Ha utóbb mégis fellelem, csatolom az eredetit.

Alkalmasint jó példa ez a népdalok természetére, illetve a bemutatkozásomban említett „szabadon jövő-menő dallamokra, dallam-, és szöveg-toposzokra”. Az énekesnek rémlik valami régi emlék, szabadon összeáll belőle valami őbenne, s azt énekli. „Száll a madár ágról-ágra, száll az ének szájról-szájra”- ahogy Arany Jánost idézve mondják.

A dal lantkísérete L. Kecskés András akkordjaira alapul. Tulajdonképpen azért vettem föl itthon élőben, mert a készülő Kájoni, vagy Csíksomlyó tematikájú lemezén szerepelni fog ez is, gondoltam, megmutatom neki, hogyan szoktam játszani. A lemezen a Kecskés együttessel közösen adjuk majd elő.

Még egy személyes, családi adalék Török Erzsi kapcsán. Ezt írja Gedényi Zsuzsanna „Csillagom, révészem – Török Erzsi tükre” című visszaemlékezésében (Püski Kiadó, Budapest, 1997):
Egyik közös ismerősünknek volt egy ütött-kopott Tatraplan kocsija. Akkor még nem volt mindenkinek, boldog-boldogtalannak autója, a magánautó ritkaságszámba ment. A kedves úr fölajánlotta, hogy elszállítja a művésznőt… …, de nem szaporítom a szót, visszafelé is két defektünk volt, reggel fél nyolcra érkeztünk vissza Budapestre.

Gyanúm szerint, ez a „kedves úr” édesapám, dr. Domján Jenő lehetett. Valóban volt neki ütött-kopott Tátraplánja már az ötvenes évek végén (akkoriban mérnöki „maszekmunkáit” valahogy természetben rendezték le az állami cégek), és szeretett művészkörökben megfordulni. Jól ismerte Jancsó Adrient, Weöres Sándort és másokat. Ráadásul olyan emlékem is van kora gyerekkoromból, hogy édesanyám az álmatlanul töltött éjszaka után hajnalban sír, zokog, veszekszik, hogy hol volt apám, miért nem telefonált (az országútról?, meg kinek volt akkor telefonja?). Lehet, hogy pont ez alkalommal történt ez.
Édesapám igazi jó apa volt. Neki, valamint Török Erzsébetnek, és minden itt, az (átmeneti) fizikai világban már nem élőnek – a szentek közösségének – éneklem ezt a dalt, őket, de a még ittlévőket: önmagunkat, egymást is Isten irgalmába – az isteni szeretetet a szülői szeretet jelképeként megszemélyesítő –, Boldogasszony oltalmába ajánlva.

 

Domjan-Jenő,Édesapam, én: Gábor, Feri bátyám, Laci öcsém, 1957
Domján Jenő, Édesapam, én: Gábor, Feri bátyám, Laci öcsém, 1957
Boldogasszony anyánk

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Attar: سه پروانه (A három lepke)

جملگی در حکم سه پروانه‌ایم

در جهان عاشقان افسانه‌ایم

اولی خود را به شمع نزدیک کرد

گفت حال من یافتم معنئ عشق

دومی نزدیک شعله بال زد

گفت حال من سوختم در سوز عشق

سومی خود  داخل آتش فکند

آری آری این بود معنئ عشق

 

 

Mint a három lepke s a gyertya lángja,

Úgy: az ember szíve őt, csak őt vágyja.

Elvakította az elsőt a fény,

S szólt, tudom, mi a szerelem.

Másodiknak szárnyát perzselte a tűz,

S szólt, csak én tudom.

A harmadik a láng szívébe szállt, s elégett.

Ő, csak ő ízlelte meg az egy igaz szerelmet.

fordította: Domján Gábor

 

ÚD (bevett magyar írásmód), OUD (angol), عود (arab)

Három, közel-keleti bazárokból szerzett úd egyes részeinek felhasználásával, valamint új kulcsszekrénnyel és rezonátorlappal újraépített hangszer, Romanek Tihamér munkája.

úd (oud) hátsó nézetben - oud back

úd (oud) eleje - oud front

Úd

Attar Farid-ad-din (~1145 – 1221) perzsa költő, az egyik legnagyobb szufi misztikus. Ezt, a Dal a lepkékről című versét, melyet úd kíséretre dolgoztam át meglehetősen szabadon, Armand Amar zenésítette meg a Bab ’Aziz című film számára.
Az Attar szó költői álnév, jelentése patikus, herbarista (rózsaolajat is jelent néhány szótár szerint). Ő maga valóban patikus volt a horászáni Nisápurban (ma Irán), és az 1221-es, Dzsingisz kán mongol hadai által elkövetett tömegmészárlásban lelte halálát. Halálának legelterjedtebb és tán legszebb legendája szerint, mongol fogságba eset, s valaki ezer ezüstöt ajánlott föl váltságdíjul érte. Ő azonban lebeszélte a boltról fogvatartóját, mondván, hogy ő nem ennyit ér. Másnap valaki egy zsák szalmát hozott cserébe érte, s ekkor így szólt a mongolhoz: – Most már eladhatsz, pont ennyit érek. A mongol pedig haragjában lefejezte.

Attar Farid-ad-din mauzóleuma Nisápurban
Attar Farid-ad-din mauzóleuma Nisápurban
A három lepke

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

John Dowland: Weep you no more, sad fountains (Már elapadj, bús forrás)

Weep you no more, sad fountains,
What need you flow so fast?
Look how the snowy mountains,
Heav’n’s sun doth gently waste.
But my sun’s heav’nly eyes
View not your weeping,
That now lies sleeping,
Softly, now softly lies sleeping.
But my sun’s heav’nly eyes
View not your weeping,
That now lies sleeping,
Softly, now softly lies sleeping.

Sleep is a reconciling,
A rest that Peace begets:
Doth not the sun rise smiling,
When fair at e’en he sets,
Rest you then, rest, sad eyes,
Melt not in weeping,
While she lies sleeping,
Softly, now softly lies sleeping.
Rest you then, rest, sad eyes,
Melt not in weeping,
While she lies sleeping,
Softly, now softly lies sleeping.

Már elapadj, bús forrás!
Ily fürgén, jaj, ne folyj!
Nézd, havas csúcs vén ormán
Heves Nap mit tékozol!
Ám az én napom kihunyt,
Könny fátylán úszik.
Ő, ki itt nyugszik,
Lágyan, lágyan, oly lágyan, lám, nyugszik.
Ám az én napom kihunyt,
Könny fátylán úszik.
Ő, ki itt nyugszik,
Lágyan, lágyan, oly lágyan, lám, már alszik.

Béke a nyugvás jussa,
Az álom enyhet ád.
Nemde a szép nap újra
Mosolyogva virrad rád.
Könnyebbülj, te is, te szem!
Könnyed mért hullik?
Hisz ő csak alszik,
Lágyan, lágyan, oly lágyan, lám, hogy alszik.
Könnyebbülj, te is, te szem!
Könnyed mért hullik?
Hisz ő csak alszik,
Lágyan, lágyan, oly lágyan, lám, nyugszik.

fordította: Domján Gábor

ARCILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

Romanek Tihamér által 1999-ben épített kópia. A mintául szolgáló hangszer Wendelin Tieffenbrucker (1551-1611, Padua), Brüsszel (M.I. No 1563).

ARCHILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

ARCHILIUTO (olasz) – ARCHLUTE (angol)

 

ARCILIUTO

John Dowland első dalgyűjteménye (First Booke of Songes, 1597) „besztszeller” lett, legalább öt utánnyomást ért meg 1613-ig, ezért is követték újabb hasonló művei, melyek közül a harmadikból (The Third and Last Booke of Songes or Aires, 1603 <ld. lejjeb: „The Epistle to the Reader”>) való ez az enigmatikus, megzenésített vers, amely – lévén a szerző ismeretlen – lehet, hogy magának Dowlandnek a költeménye.
Igen elgondolkodtató, s talán fordításomban is ezért terelődött valahogy ilyen irányba az értelmezés: ha effélék voltak a kor újabb és újabb kiadásokban, cukorként elkapkodott „slágerei”, az talán magyarázza azt a fogékonyságot, amellyel a nagy kortárs, Shakespeare műveit, például a Hamlet monológot fogadta az értő közönség:

„To die: to sleep; No more” ….. ….. Arany János fordításában: ….. ….. „Meghalni – elszunnyadni – semmi több”

 

John Dowland: Epistle

Levél az olvasóhoz

Az ítélő közönség tapsa bátorítás a szerzőknek: első két dalgyűjteményem oly gyorsan elkelt, hogy egy harmadikat is hoztak ím, az otthontól távolról, a legpusztítóbb tengereken keresztül, elkerülve sok éles sziklaszirtet. Remélem, nem futnak a parton sem zátonyra, kétes indítékú és harapós kedvű bírálók miatt. Miként a kaptárban a méhek minden sürgésének célja a mézkészítés, s mással nem, csak a semmittevő herékkel szállnak szembe, hasonlóképp a megismerés és hírnév terén is minden igyekezetnek arra kéne törnie, hogy valami jót tegyen hozzá a meglévőhöz, nem pedig egymás bántására, s a jóra törekvők csupán a henye és kártékony tudatlan ellen fogjanak össze. Munkálkodásaimat magam részéről szabadon teszem ím mindenek ítéletének eleibe, feltételezvén, hogy az egykor elnyert megbecsülés könnyebben gyarapszik, semmint elvész.

 

Már elapadj, bús forrás – John Dowland

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Balassi Bálint: Borivóknak való (angol műfordítás)

BORIVÓKNAK VALÓ
IN LAUDEM VERNI TEMPORIS
az “Fejemet nincsen már” nótájára

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!

Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.

Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.

Sőt még az végbéli jó vitéz katonák,
Az szép szagú mezőt kik széllyel béjárják,
Most azok is vigadnak, s az időt múlatják.

Ki szép füvön lévén bánik jó lovával,
Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
Ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral.

Újul még az föld is mindenütt tetőled,
Tisztul homályából az ég is tevéled,
Minden teremtett állat megindul tebenned.

Ily jó időt érvén Isten kegyelméből,
Dicsérjük szent nevét fejenkint jó szívből,
Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretetből!

Balassi Bálint

FOR WINE DRINKERS
IN LAUDEM VERNI TEMPORIS
To the tune of the song’Fejemet nincsen már’

Blessed sweet Pentecost’s weather brightly glowing,
Beautiful sky on all healthiness bestowing,
Wind that brings relief onto tired wayfarers blowing!

It is thou who givest perfume to the roses,
The once mute nightingale now its song composes,
And trees, too, thou dressest in many-coloured clothes.

It’s through thee that hedges bloom, violets appear;
Flowing waters and wells through thee turn crystal clear,
And our speedy stallions, too, prance along with good cheer.

For after their long run, the tender grass bedews
Their exhausted bodies, while their vigour renews,
Infusing new energy in their nerves and sinews.

And even the good, brave frontier soldiers alight
And through the scented fields roam about with delight,
Now they, too, are overjoyed that the weather’s so bright!

In the soft grass leaving their horses to run free,
With their brothers-in-arms they go off on a spree
While with their blood-stained weapons their pages are busy.

The whole earth is renewed, thanks to thee everywhere.
Thanks to thee, the blue sky breaks through the misty air,
And every living creature emerges from its lair.

Enjoying, as we do, this weather through God’s grace,
From our hearts let us all His holy name praise,
Let us drink, and to true friendship our glasses raise!

Fordította: René Bonnerjea

Nyolc kórusos Reneszánsz lant

Romanek Tihamér által 1998-ban épített kópia. A mintául szolgáló hangszer: Hans Frei, 1530 (Bécs, KHM C34).

Nyolc kórusos Reneszánsz lant

 

 

Nyolc kórusos Reneszánsz lant

Balassi Bálintnak (1554-1594) ezt az „Áldott szép pünkösdnek” kezdetű, kettős – magyar és latin – című: Borivóknak való / In laudem verni temporis (A tavaszi idők dicséretére) című versét néha úgy éneklem (természetesen magyaroknak magyarul), hogy kihagyom belőle a 4-dik, 5-dik és 6-dik versszakot. Olykor a közönségre való tekintettel teszem ezt, mert ezekben a versszakokban fordulnak elő leginkább első hallásra nehezen érthető, régies kifejezések, de talán – tudat alatt? – még inkább azért, mert valahogy nincs kedvem az öldöklést („véres fegyvert”) dicsőíteni.

De vegyes érzéseim vannak, ha „megvágom” a szöveget. Meg az ellenkező esetben is. Vagyis se így, se úgy nem értek magammal egyet. Ez magyarázatra szorul:

A végvári vitézek életüket adták a „szent ügyért”. A török janicsárok életüket adták, hogy kereszténységbe tévelyedett magyar testvéreiket megmentsék az „egy igaz” hitnek. Ügyek, hitek, s folyt a vér évezredeken át az ideológiákkal operáló hatalomvágy miatt. És folyik ma is.

Ez a vers számomra az életet dicséri, ezért éneklem. S ha nem hagyom el itt, hogy őseinknek hajdan a kardforgatás volt a virtus, s a haza védelmének hite vezette őket, azt irántuk való tiszteletből teszem, nem kardcsörtetés gyanánt.

Azt képzelem, ha vannak elíziumi mezők, s „hamar lovaikon” ott nyargalnak most eleink – köztük Bálint úr is -, azt kívánják, bár az életért vitézkednénk mi már, bár végét vetnénk a háborúskodásnak, bárcsak e „tereken” mutatnánk férfias virtust, szép erényt.

A Balassi-kódexben ez a jelzés szerepel a cím alatt: „az ’Fejemet nincsen már’ nótájára”. Alátámasztja ez azt az állítást, hogy akkoriban még nem különült el egymástól vers és dal úgy, mint ma. Az angol műfordítás a 2012-ben elhunyt hindu-angol származású nyelvész, költő és műfordító René Bonnerjea professzor munkája, aki negyven évig élt Magyarországon, s tanított, többek között az egykori Eötvös Kollégiumban is. Köszönet Andy Brunningnek a műfordításnak a dallamhoz való applikálásával kapcsolatos prozódiai kérdésekben nyújtott segítségéért.

Balassi Bálint: Borivóknak való

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Balassi Bálint: Áldj meg minket Úristen (az első versszak lengyelül, magyarul és angolul)

Jakub Lubelczyk
Psalmus. 67. (68)

Balassi Bálint
Egy lengyel ének igéről igére és ugyanazon nótára:
Blogosław nas nasz Panie

Angol fordítás: Jeni Melia, Christopher Goodwin és Domján Gábor

Błogosław nas, nasz Panie, z miłosierdzia Twego
Oświeciwszy światłością oblicza swojego
Aby hymny tu na Ziemi znali drogie Twoje
Okaż nam to przed ludźmi miłosierdzie swoje.

Áldj meg minket, Úristen, az te jóvoltodból,
Világosíts meg minket irgalmasságodból
Orcád világosságával, Lelked ajándékával,
Hogy éltünkben ez földön járjunk igazsággal!

Bless us Oh Lord almighty for Thy great benevolence
Illuminate our minds in Thy mercifulness
With bright shining of Thy face and gift of Thy Holy Sprite
So that our lives on this Earth in truth we may live aright.

Niechaj je wyznawają wszyscy narodowie,
A stąd się rozradują i niewiernikowie,
Kiedy Ty swoje wierne w łasce będziesz rządził,
Strzegąc, aby na stronę żaden nie zabłądził.

Engedd meg ezt minekünk, kegyelmes Istenünk,
Hogy mindnyájan tégedet igazán esmérjünk,
Hadd az kicsiny hitűnkkel együtt örvendezzünk,
Mikor megítélsz, Uram, kegyelmezz meg nekünk!

Wysławiajcież już Pana, wysławiajcie, ludzie,
Bo widzicie, jak z ziemie wam pożytek pojdzie.
Ty nas błogosław, Panie, a Twe święte imię
Niech po wszystkich narodach wielkim strachem słynie.

Ne tántorodjunk mi el soha, Uram, Tőled,
Ne kételkedhessünk is többé már Felőled,
Nyughassék meg mi lelkünk igaz hittel Benned,
Vallhassunk mindenekben urunknak csak Téged.

No, azért dicsérjük most felszóval az Urat,
Mert lám, csak ő viseli mindenütt gondunkat,
Uram, az te nevedben áldd meg szolgáidat,
Kiért viszontag mi is dicsérjük Fiadat.

TEORBA, vagy ma kevésbé használt nevén CHITARRONE

Romanek Tihamér által 2009-ben épített kópia. A mintául szolgáló hangszer: Magno Tieffenbrucker (Velence, 1608), London (RCM 26)

Teorba kulcs

Teorba tokrendeléshez Ivánnal
Precíz méretvétel fiammal a hangszertok rendeléséhez

Teorba, Theorbo

 

 

 

TEORBA (CHITARRONE)

Balassi Bálint (1554-1594) lengyelországi tartózkodásai alatt kálvinista kapcsolatai révén ismerhette meg, és fordította le Jakub Lubeczyk Psałterz Dawida (1558) c. művéből a 67. zsoltár parafrázisát, a „Błogosław nas nasz, Panie” kezdetű dalt, melyet egy negyedik strófával is megtoldott, s ilyen bevezetéssel adott ki: „Egy Lengyel Ének, Igéről igére. Azon nótára: Blahoslav naß”.

Itt az első versszakot éneklem három nyelven: lengyelül, Balassi magyar fordításban és angolul. Ez utóbbi fordítás közös munka Jeni Melia énekesnővel és Christopher Goodwin lantossal, az Angol Lanttársaság titkárával, akikkel Antoni Pilch lengyel lantművész meghívására adtunk a Kecskés együttessel közös koncerteket 2009-ben Lengyelországban. Köszönöm Antoninak a meghívást, Jeninek, meg Chrisnek az együttműködést és az óriási segítséget az ő anyanyelvükre történő fordításban!

A lengyel kiejtés utánzásához nyújtott segítségért többek között Íjjas Anna polonistának tartozom hálával.

A dal kísérete L. Kecskés András feldolgozására alapul.

Balassi Bálint: Áldj meg minket Úristen

Két magyar népdal (Huzella Elek feldolgozása, angol műfordításban)


Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

1. Hová készülsz szívem (Where are you my sweetheart)
2. Szól a kakas már (Hear the rooster crow)

1.
Hová készülsz szívem
tőlem eltávozni,
tőlem elbujdosni?
Az idegen földön
ki fog téged szánni?
Hogyha megbetegszel,
ki fog hozzád látni?
Megfogott madárhoz
életem hasonló,
életem hasonló.
Napnak fényét látom,
homályba boruló.
Szép gyönyörűségem
naponként elmúló.

2.
Szól a kakas már
Majd megvirrad már
Zöld erdőben, sík mezőben
sétál egy madár.
Micsoda madár,
Micsoda madár,
Zöld a lába, kék a szárnya,
Engem odavár.
Várj madár, várj,
Te csak mindig várj!
Ha az Isten neked rendelt,
Tied leszek már.

1.
Where are you my sweetheart
preparing to part from me,
hiding far from me?
In that distant, strange land
who’ll take pity on thee?
Should you ever fall ill,
who will care for thee?
Like a bird ensnared,
my life dims all going grey,
slowly slipping away.
The Sun gives in to dusk
with each dying ray.
All my sweet delights are
waning day by day.

2.
Hear the rooster crow,
Soon the dawn will glow.
In green forests, in lush meadows
Walks a bird below.
What a bird, so fine!
What a bird, so fine!
Green feet, blue wings, she waits for me,
This lovely bird of mine.
Wait you bird of mine,
Just you wait, oh mine!
If God ordered me for thee,
Then sure I will be thine.

Fordította: Domján Gábor

Yamaha „electric classic guitar”, akusztikusan játszva

electric classic guitar - Yamaha

electric classic guitar - Yamaha - Domján Gábor

Gitár

Ez a két népdal* Huzella Elek (1915-1971) kortárs zeneszerző feldolgozása, valószínűleg a 4 virágének énekhangra és gitárra című művéből a 2. és 3. dal.

Azért csak „valószínűleg”, mert a sok éve vásárolt kottából csak két oldal fénymásolata maradt meg nekem, azt a két dalt játszom itt, s a címoldal hiányában, a szerző műveinek listája alapján feltételezem, ez forrás.

Bár átírtam lantra a kíséretet, de igazán – és úgy egyébként a szerző szándéka szerint – inkább csak gitáron játszva tetszik nekem is ez a mai hangvételű feldolgozás. Ehhez is egy könnyű fogású bolti gitárt választottam, amin szebben szólnak pl. a glissandók.

Érdekes kiegészítés: A Szól a kakas már kezdetű dal héber nyelvű sorokkal kiegészülve, a kakasszónak a messiás eljövetelét hirdető jelképe alapján, a magyar zsidóság világszerte ismert értékes kincsévé vált.

A fordításokhoz igyekszem mindig megbízható anyanyelvi lektort találni. Itt Julia Rubin amerikai írónő volt segítségemre. Vele Romanek Tihamér műhelyében  ismerkedtem meg. Az írónő legújabb művében a lantcsembalóról  is ír, s ezért, a Tihamér által épített hangszereket meghallgatni utazott Magyarországra Európában járva.


* Vagy reneszánsz kori virágének? – az első szövege már a 17. századi Mátray-Kódexben is szerepel, a másodikat Kodály Zoltán gyűjtötte 1912-ben, ám szövegvariánsa szerepel pl. Pálóczi Horváth Ádám 1813-as „Ötödfélszáz Énekek” című, régebbi verseket is tartalmazó gyűjteményében < ld. Dr. Szigeti Csaba irodalomtudós tanulmánya >

Két magyar népdal (Huzella Elek feldolgozása, angol műfordításban)

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Romance de la pérdida de Alhama (Alhama vesztének balladája)

ROMANCE DE LA PÉRDIDA DE ALHAMA

Paseábase el rey moro — por la ciudad de Granada
desde la puerta de Elvira — hasta la de Vivarrambla.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Cartas le fueron venidas — que Alhama era ganada.
Las cartas echó en el fuego — y al mensajero matara,
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Descabalga de una mula, — y en un caballo cabalga;
por el Zacatín arriba — subido se había al Alhambra.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Como en el Alhambra estuvo, — al mismo punto mandaba
que se toquen sus trompetas, — sus añafiles de plata.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Y que las cajas de guerra — apriesa toquen el arma,
porque lo oigan sus moros, — los de la vega y Granada.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Los moros, que el son oyeron — que al sangriento Marte llama,
uno a uno y dos a dos — juntado se ha gran batalla.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Allí habló un moro viejo, — de esta manera hablara:
—¿Para qué nos llamas, rey? — ¿Para qué es esta llamada?
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

—Habéis de saber, amigos, — una nueva desdichada:
que cristianos de braveza — ya nos han ganado Alhama.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Allí habló un alfaquí — de barba crecida y cana:
—Bien se te emplea, buen rey, — buen rey, bien se te empleara.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Mataste los Bencerrajes, — que eran la flor de Granada,
cogiste los tornadizos — de Córdoba la nombrada.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

Por eso mereces, rey, — una pena muy doblada:
que te pierdas tú y el reino, — y aquí se pierda Granada.
—¡Ay de mi Alhama!—
.
.

ALHAMA VESZTÉNEK BALLADÁJA

Föl-le jár a mór király,
Öszvérét vágtára fogja,
Granadának városában
Folyton-folyvást hajtogatja:
Jaj nekem Alhama!

Levél jött: Alhama elveszett,
Baljós jel papírra róva.
Tűzben ég az átkozott levél,
És a hírnök feje hull a porba.
Jaj nekem Alhama!

Öszvérhátról ló nyergébe száll,
S vágtat föl a vár fokára,
Zacatin utcáin át,
Föl, hol fénylik az ékes Alhambra,
Jaj nekem Alhama!

És hogy a fellegvár fokára hág,
Rögvest száll harsány parancsa:
– Mind az összes ezüst trombita
Harsogva hívja népem hadba!
Jaj nekem Alhama!

Zúgjon minden harci dob,
Dübörögjön harci lárma,
Hallja minden mór e zajt,
S fegyvert fogva jöjjön már ma!
Jaj nekem Alhama!

Hallván hall a tenger mór vitéz,
Véres Mars hívását hallja,
Jön már egy, jön két, jön számtalan,
S nőttön nő a had hatalmasra.
Jaj nekem Alhama!

S kiáll a mórok egyik véne,
Illő módon ekként szólva:
– Mért e hívás ó király?
Mért e hívás, mondd, a hadba?
Jaj nekem Alhama!

Halljátok barátim mind a szörnyű hírt!
Odalett a végső várta.
Vad, merész keresztény kardtól
Esett el Alhama vára.
Jaj nekem Alhama!

S előáll az ősz alfaqui,
Szeme izzó szén, bár hó szakálla,
Azt kapod, mi néked jár király,
Azt kapod, mi már régen járna.
Jaj nekem Alhama!

Leöletted a Benszerráh családot,
Derékba tört Granada termő ága.
S tűrtél cifra Cordovából
Hitszegőket népünk romlására.
Jaj nekem Alhama!

Így hát mindezért király
Többször sújt rád végzet kardja:
Koronádra, Granadádra,
Tieidre, s tenmagadra.
Jaj nekem Alhama!

fordította: Domján Gábor

VIHUELA

Romanek Tihamér által 2013-ban épített kópia. A mintául szolgáló hangszer: „Quito vihuela” (Iglesia de la Compañía de Jesús, Quito, Ecuador).

.

Vihuela

 

Vihuela - back view

 

Vihuela

Vihuela

A „Paseábase el rey moro” kezdetű balladát Perez de Hita (1544-1619) arab eredetiből – már ha létezett egyáltalán, vitatott kérdés – fordítottként közli történelmi regényében (Historia de los vandos de los Zegríes y Abencerrages (1595–1619), vagy Guerras civiles de Granada).

A ballada témája a Granada előtti utolsó erősség, Alhama 1482-es eleste.

Ezt írja könyvében Perez de Hita a dalról: „Tendilla grófja <aki a mórok 1492-es legyőzése után Granada kormányzója lett> kötelességének érezte, hogy betiltsa ezt a balladát, mivel ez oly mértékig felkavarta a lakosságot, hogy az békétlenséghez vezetett, és fegyverhez kellett folyamodni, hogy elfojtsák a moriszkók lázadását”.

A zene Luis de Narváez vihuelára írt változata („Los seys libros del Delphín, de música cifras para tañer vihuela”, 1538: Romance <<Paseávase el Rey moro>>, del quarto tono).

Sem az arab szöveg, sem az eredeti arab dallam nem maradt fönn, ám a felvétel elején pár ütemnyit játszok egy feltevésekre alapuló, rekonstruált „eredeti arab” dallamból, és csak utána kezdem a Narváez féle változatot előjátékként.

A balladát Lord Byron is lefordította:

Byron: A Very Mournful Ballad (Romance muy doloroso)

Alhama vesztének balladája

Warning: mysqli_real_escape_string() expects parameter 2 to be string, array given in /home/lantdalokhu/lantdalok.hu/wp-includes/wp-db.php on line 1171

Lord Byron: So, we’ll go no more a-roving (Hát mi már nem kóborlunk többé)

So, we’ll go no more a-roving
So late into the night,
Though the heart be still as loving,
And the moon be still as bright.

For the sword outwears its sheath,
And the soul wears out the breast,
And the heart must pause to breathe,
And love itself have rest.

Though the night was made for loving,
And the day returns too soon,
Yet we’ll go no more a-roving
By the light of the moon.

Lord Byron

Hát mi már nem kóborlunk többé
Oly késő éjeken át,
Bár a szív még szerelemtől terhes,
És a holdfény is árad ránk.

Mert a kard túléli tokját,
S a lélek a lélegzetet,
Álljt mond a szív is, úgy dobban,
Ellobban a vágy, kell a csend.

Bár az éj szerelemre termett,
S olyan gyorsan feljön a Nap,
Soha már nem kóborlunk többé
A fénylő Hold alatt.

fordította: Domján Gábor

LANT-GITÁR ifjabb Bergmann András tervezte és készítette 1925-ben Budapesten.

 

 

lant-gitár

lant-gitár lant-gitár
LANT-GITÁR
Lord Byron versét Richard Dyer-Bennet zenésítette meg. Először Joan Baez előadásában hallottam a 70-es évek elején. Itt minimális eltérésekkel játszom az eredeti kísérethez képest, d/a/f/c/G/C-re hangolt lant-gitáron. Úgy éreztem, ez a hangszer illik leginkább a romantikus vershez, dalhoz.

Legalábbis vizuálisan.

Adalék: Egy kortárs zeneszerző duettet írt lantra és skót dudára. Amikor kifogásolták, hogy egy hang sem hallatszik a lantból a duda miatt, ezt válaszolta kb.: – Szándékos! Ezzel akartam fölhívni a figyelmet arra, hogy a zeneszerzők elhanyagolják műveikben a zene vizuális jelentőségét.

Még egy kis személyes adalék: A felvétel elkészülte után – „késő éjen” – megéhezvén, vendéglőt kerestünk Tamás barátommal Budapest utcáin „kóborolva a fénylő Hold alatt”.

Hát mi már nem kóborlunk többé – Lord Byron